Hallásvesztéssel kapcsolatos kérdések
Sokan nem mernek kérdezni az egészségünkkel kapcsolatban orvosunktól, mert félnek, hogy butaságot kérdeznek. Nyugodjunk meg, az egészségünkkel kapcsolatban soha nem tudunk rosszat kérdezni!
Íme, ezek a leggyakoribb kérdések, amelyek a hallásjavítással kapsolatban elhangzanak egy hallásgondozó rendelőben.
Forrás:
Ha halláscsökkenésem van, végül teljesen elveszítem a hallásom?
Ha ezt megkérdezzük, azt a választ kaphatjuk, hogy valószínűleg nem, különösen, ha szenzorineurális hallássérülésről beszélünk. Bár ez a típusú hallássérülés jellemzően progresszív, és az idő múlásával rosszabbodik, a legtöbb esetben egy bizonyos ponton megáll.
Csak az audiológusunk tud válaszolni erre a kérdésre, miután már elvégezte a megfelelő vizsgálatokat, és látja, milyen típusú és mennyire súlyos hallássérülésünk van. Az azonban biztos, hogy a hallásjavítás érdekében minél előbb el kell kezdenünk hordani hallókészülékünket, hogy az agyunk megkapja a megfelelő ingereket, és ne romoljon a hallásunk, beszédértésünk tovább.
Szükségem van arra, hogy megtanuljam a jelnyelvet?
A kérdésre röviden a válasz: nem. Ez azonban függ a halláskárosodás súlyosságától, és attól, hogy a kommunikációs készségeink hogyan alakulnak. Mindig legyünk őszinték, és mondjuk el hallásgondozónknak, hogyan birkózunk meg a hétköznapokban a kommunikációs helyzetekkel, milyen hangok okoznak nehézséget. Hallásgondozónk csak így tud segíteni abban, hogy helyzetünket megkönnyítse.
Ajánlhat rehabilitációs fejlesztéseket, ahol fejleszthetjük hallásfigyelmünket és beszédkészségeinket. Megoldás lehet egy kiegészítő kommunikációs segédeszköz a hallókészülékünk mellé, ami kifejezetten bizonyos kommunikációs helyzetekben segíthet nekünk.
Ne zárkózzunk el azonban a jelnyelv elsajátításától sem. A jelnyelv gazdag mimikai és kézjelekben, rengeteg gesztust használ, tulajdonképpen a kommunikáció egy fantasztikus módja lehet.
Kérhetek pici készüléket?
Ma már vannak egészen pici fül mögötti készülékek, amelyek szinte alig látszanak a fülünk mögött, és vannak hallójárati és mélyhallójárati készülékek, amelyek szinte, vagy teljesen észrevehetetlenek. Az audiológusunk, miután megállapítja, milyen típusú és mértékű halláskárosodásunk van, ajánl több készüléket kipróbálásra, mi abból tudunk választani.
Általánosan elmondhatjuk, hogy a súlyos hallássérülés nagyobb teljesítményű hallókészüléket kíván meg a hallásjavítás érdekében, aminek a technológiáját még nem tudják olyan pici gépházba beszorítani. Azonban ez ne tartson vissza bennünket a hallókészülék viselésétől, hiszen sok segítséget, magasabb életminőséget kapunk általuk!
A technológia rohamosan fejlődik, és ezeknek a készülékeknek a mérete is csökkenhet, valamint egyre szebb és dizájnosabb készülékek kaphatóak, amivel stílusunkat is kifejezhetjük. Ne úgy tekintsünk hallókészülékünkre, mint egy orvosi segédeszközre, hanem mint egy szép szemüvegre: kiegészítőként.
Mindkét fülemen szükségem van hallókészülékre?
Ha az audiológusunk alapos kivizsgálás után mindkét oldali hallókészülék viselést javasolt, akkor igen. Ennek rendkívül egyszerű oka van: agyunk mindkét fülünktől fog be jeleket ahhoz, hogy pontosan bemérje, honnan, milyen messziről szól a hang. Ez segít át bennünket sok veszélyes helyzeten.
Egyes tanulmányok szerint a két fülünk nem is érzékeli egyformán a hangokat. A bal oldali fülünk a zenére és az énekre érzékenyebb, míg a másik a szavakra fogékonyabb. Csak mindkét fülünk használatával kapunk teles képet a világ hangjairól.
Át tudok váltani hallókészülékről cochleáris implantátumra?
Ha a halláskárosodásunk annyira súlyos, hogy a hallókészülékek nem tudják kipótolni a veszteséget, akkor lehet, hogy a cochleáris implantátum (CI) jelenti a megoldást – de nem mindenkinek! A cochleáris implantátumra váltás komoly műtéti beavatkozással jár, így egy szakmai csapat összehangolt munkája annak eldöntése, hogy ki alkalmas erre.
A jó hír viszont az, hogy a hallókészülékek nem igényelnek műtéti beavatkozást, és alkalmasak a hallásjavításra, még a súlyos hallássérülés korrigálására is!
Van természetes gyógymód a halláskárosodásra?
Sajnos, egyre több olyan cikket lehet olvasni közösségi oldalakon és az interneten, amelyek azt ígérik, hogy egy termék használata visszahozza a hallásunkat. Öröm lenne az audiológusok körében is, ha ez így lenne, de jelenleg sajnos nincs így.
Ha a fül finom szőrsejtjei, amelyek a külső hangokat elektromos ingerületként továbbítják az agyban lévő hallóközpont felé, véglegesen károsodnak, ma még nincs semmi, amivel vissza tudnánk hozni őket az eredeti állapotukba. Ezért hangsúlyozzák a szakemberek a hallásvédelem fontosságát. A halláskárosodást egyedül úgy tudjuk kivédeni, ha megelőzzük, hogy szőrsejtjeink – zajártalom, ototoxikus gyógyszerek vagy betegség által – sérüljenek.
A kezeletlen halláskárosodás következményei
Ha ódzkodunk attól, hogy hallásproblémánkkal segítséget kérjünk, érdemes belegondolnunk abba, hogy mi történik akkor, ha úgy éljük további életünket, hogy nem foglalkozunk azzal, hogyan alakul hallásunk sorsa.
Eleinte még nem olyan zavaró együtt élni a halláskárosodással, hiszen lassan, számunkra szinte észrevétlenül alakul ki. Először bennünket nem is zavar, hiszen agyunk elfelejti a rég hallott hangokat, és megszokja az új, halk, torz hangzásvilágot. Környezetünk már inkább észreveszi a figyelmeztető jeleket, hiszen ők az elszenvedői: túl hangos tévé, zenehallgatás, figyelmetlen, sokszor visszakérdező családtag.
Forrás: 123RF
Fontos lenne, hogy mi is felfigyeljünk ezekre, hosszú távon sokkal rosszabbul járunk, ha nem látogatunk el egy hallásvizsgálatra, és nem tesszük meg az első lépéseket hallásunk javításáért.
Véglegesen elveszíthetjük hallásunkat
Agyunknak szüksége van hangingerekre, amelyeket csak hallókészülékkel tudunk biztosítani. Ha ezt nem tesszük meg, hangingerek hiányában berozsdásodik az a gépezet, ami a hallás létrejöttéért felel. Egy idő után pedig a berozsdásodott gépezetet nem lehet elindítani sem, hanyatlásnak indul. Nincs ez másképpen a hallásunkkal sem: ha nem törődünk vele, még jobban romlásnak indul, majd örökre elvész.
Az agyunk működése átalakul
Sokan nem gondolnak bele abba, hogy a hallás valójában egy agyi funkció. Persze, a fülünk összegyűjti a hangokat, a szánk mozog, de az agyunk fordítja le a véletlenszerű zajokat felismerhető hangzásra, ami figyelmeztet a közelgő veszélyre, lehetővé teszi számunkra, hogy a kedvenc dalunkat hallgassuk, vagy megértsük, mit mondanak nekünk.
Forrás: 123RF
Ha halláskárosodásunk van, az agyunk nem tud számítani a fülünkre, így újraosztja a feladatokat a többi érzékszervünk között, hogy minden szükséges információt meg tudjon szerezni a külvilágból. Jobban leterheli a látásunkat és az érintésünkre is jobban támaszkodik. Ezért van az, hogy mindent megnézünk, és a szemkontaktus helyett az emberek száját kezdjük el figyelni, hátha onnan is érkezik egy kis információ morzsa szájról olvasás révén.
Ha időben részesülünk hallókészülék ellátásban, a hallókészülék képes kipótolni a kiesett hallásveszteséget, és így agyunk sem billen ki annyira a megszokott működéséből.
Több egészségügyi kockázatnak vagyunk kitéve
A kezeletlen halláskárosodás számos betegség kialakulásának kockázatát emeli. Ilyen például a demencia, az Alzheimer-kór, a szorongás és a depresszió is. Az egyensúlyunkért felelős vesztibuláris rendszerünk is megzavarodik, hajlamosabbá válunk a szédülésre, elesésre magasabban fekvő helyeken, ami lehet akár a lépcső teteje is. Egy amerikai tanulmány rámutatott arra, hogy a halláskárosodás megháromszorozza a véletlen elesések számát az érintetteknél, és ez a kockázat tíz decibelenként jelenősen emelkedik. A vizsgálat során az is kiderült, hogy hallókészülék viselése során a vizsgált személyek kétszer több ideig bírták egyensúlyban tartani testüket, mint hallókészülék nélkül.
Forrás: Pinterest
Veszélybe kerül a lelkiállapotunk
A halláskárosodás, ha nem figyelünk oda rá, jelentősen lerontja a kommunikációs képességeinket, aminek következtében egyre nehezebben kapcsolódunk be a barátainkkal, kollégáinkkal, családtagjainkkal való beszélgetésekbe. A sorozatos kudarcélmények nincsenek jó hatással önértékelésünkre.
Egyre visszahúzódóbbá válunk, kirekesztettnek érezzük magunkat. Az önbizalmunk csökken, megjelennek a kellemetlen, olykor paranoiás gondolatok. Ez pedig akár szorongássá, depresszióvá is fajulhat.
Forrás: Canva
Fáradékonyabbak leszünk
Ha hallásunk nem tud teljesen agyunk szolgálatába állni, agyunk kétségbeesetten dolgozni kezd, hogy megértsük, mi történik körülöttünk, mit beszélnek hozzánk. Mivel nem ehhez vagyunk szokva, ez extra figyelmet és energiát követel meg tőlünk, ami miatt társas összejövetelek után fáradtan érkezünk haza.
Ez jelentősen megnehezíti, hogy kikapcsolódjunk a barátainkkal, vagy hogy a mindennapi dolgainkat zökkenőmentesen végezzük. Nem ritkán megnő az alvási igényünk is, és folyamatos fáradtság lesz úrrá rajtunk.
Nehézzé válnak a kapcsolataink
A kommunikációs nehézségeket megsínylik a barátainkkal, családunkkal és munkahelyünkkel való kapcsolataink is.
A kutatások szerint a kezeletlen halláskárosodás legnagyobb mértékben a párkapcsolatunkat kezdi ki, ezt követi a családdal, a barátokkal, majd a munkatársakkal való kapcsolataink. Egy 2009-es brit tanulmány rámutatott arra is, hogy a kommunikációs nehézségek gyakran végződtek a társas kapcsolatok elvesztésével, beleértve a házasságot is.
Forrás: Getty Images
Nem csoda, a kommunikációs nehézségek rengeteg negatív érzést és következményt hoznak magukkal, amelyek megmérgezik a kapcsolatainkat: a düh, csalódottság, meg nem értettség érzése, a magány, a beszélgetések és közös tevékenységek csökkenése megássák a legszorosabb kötelékek sírját is.
Veszélybe kerülhet a megélhetésünk
Bár a munkaadók nem tehetnek hátrányos megkülönböztetést csak azért, mert halláscsökkenéssel élünk, jövedelmünkön megérezhetjük a következményét annak, ha nem teszünk a hallásunkért semmit.
Nehéz rossz hallással boldogulni a munkaerőpiacon, ha kommunikációs nehézségeink vannak, nem tudjuk kellő magabiztossággal keresztülvinni ötleteinket, vagy nem tudunk beilleszkedni a munkahelyi közösségbe.
A hallókészülék mindezekre megoldás lehet!
Ahogy láthatjuk, a hallókészülékünk beszerzésének halogatása mentálisan, fizikailag és gazdaságilag is károsan hat ránk. Egy jó hallókészülék képes felzárkóztatni bennünket, megőrizhetjük társas kapcsolatainkat, munkahelyünket, és javulást hozhat életminőségünkben!
A hallásvesztés megelőzéseinek lehetőségei
A hallásunkat csak egyszer kapjuk meg életünkben, amikor megszületünk. Onnantól kezdve azzal gazdálkodunk, és azt kell óvnunk, hogy minél tovább támaszkodhassunk rá. Igaz, hogy a halláskárosodás nem mindig elkerülhető, de az esetek jelentős részében megelőzhető lenne megfelelő odafigyeléssel, óvintézkedésekkel és fülvédő eszközökkel.
Kerüljük az erős zajokat
Forrás: science.org.au
A halláskárosodás elsődleges okozója a zaj, így fokozottan védjük fülünket az erős zajoktól, különösen azoktól, amelyeknek hosszabb ideig lennénk kitéve. Ha ebből a szempontból kockázatos munkakörben dolgozunk, figyeljünk arra, hogy munkaadónk megteszi-e a megfelelő munkavédelmi intézkedéseket hallásunk védelmében.
Viseljünk füldugót vagy fülvédőt, amikor hangos eszközt használunk (fűnyíró, láncfűrész, sövényvágó, stb.), vagy ha hangos programokon veszünk részt (koncertek, sportesemények, tűzijáték). Figyeljünk otthon is a hangkorlátozás betartására, ne hangosítsuk túl a tévét, rádiót és zenelejátszót.
Vegyünk halkan működő készülékeket, hasonlítsuk össze a decibel besorolásokat – minél alacsonyabb, annál jobb. Egyszerre csak kevés zajos készüléket használjunk!
Forrás: festivalsherpa.com
Figyeljünk oda, milyen gyógyszert használunk!
Számos gyógyszert is odafigyeléssel kell fogyasztanunk, különösen egyes antibiotikumok lehetnek veszélyesek a hallásunkra. Kérdezzük meg kezelőorvosunkat minden felírt gyógyszer hallásra vonatkozó lehetséges mellékhatásairól.
Kezeljük időben a fül-fertőzéseinket!
Próbáljuk megelőzni a fülünket érintő fertőzéseket, vagy legalább minél hamarabb kezelni azokat, így megelőzhetjük a lehetséges hosszútávú károsodást – akár halláskárosodást. A veszély lehetősége különösen a gyermekek estében magas, azonnal forduljunk orvoshoz, ha gyanítjuk, hogy fülünket érintő fertőzéssel lehet dolgunk.
Járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra!
A hallásvesztés, akár csak más egészségügyi problémák, korai stádiumban a legkezelhetőbbek, így fontos azok minél korábbi feltárása. Huszonöt év felett ajánlott két évente szűrővizsgálatokon részt venni.
Ha tudjuk magunkról, hogy erős, vagy folyamatos zajnak voltunk kitéve, vagy már tudjuk, hogy probléma van a hallásunkkal, mindenképp ejtsünk meg évente egy kivizsgálást.
Kerüljük a dohányzást és az alkoholt!
A dohányzás érzékenyebbé teszi füleinket a zajokra, ezáltal pedig hajlamosabbá válnak a zaj általi károsodásra. Ha dohányzunk, a nikotin és a szén-monoxid lebontja az oxigént, a véráramlás belassul, márpedig a megfelelő véráramlás fontos ahhoz, hogy a belső fül szőrsejtjei megfelelően működjenek. Ha ez nem lenne elég, a nikotin önmagában egy ototoxikus anyag, ami károsítja a hallást, emellett pedig fülzúgást is okoz.
Forrás: HAC
Csak mértékkel fogyasszunk alkoholt!
A nikotinhoz hasonlóan ototoxikus anyag az alkohol is, és károsító hatással van a szőrsejtekre. Szintén érzékennyé teszi füleinket a hangos zajokra, ami különösen azért aggasztó, mert alkoholt többnyire olyan zene mellett fogyasztunk, ami meghaladja a hallásunkra biztonságos 75 decibelt. Az esetek nagy részében garantált a fülzúgás, amit szerencsés esetben kialszunk, szerencsétlenebb esetben halláskárosodással ébredünk.
Kövessük figyelemmel egészségügyi állapotunkat!
Vannak esetek, amikor egészségi problémákkal együtt vagy annak következményeként jelenik meg a halláscsökkenés. Érdemes tisztában lennünk azzal, milyen betegség esetén kell kiemelt figyelmet fordítanunk hallásunkra, hogy még idejében észrevegyük, ha hallásunk romlani kezd.
A szív-és érrendszeri betegségek befolyásolják a fülünk állapotát. A keringési problémák, érelmeszesedés és a magas vérnyomás miatt csökken fülünk vérellátása, ami elengedhetetlen a jó halláshoz, így ezekben az esetekben rendszeresen járjunk el hallásszűrésre!
A cukorbetegségben szenvedők között kétszer gyakrabban fordul elő halláscsökkenés, és krónikus veseelégtelenségben szenvedőként is jobban oda kell figyelni hallásunkra, mert a csökkent veseműködés miatt méreganyagok halmozódnak fel a fülben, amelyek károsítják a hallóideget.
Sportoljunk!
A sportolás jót tesz nemcsak a testünknek, hanem a hallásunknak is. A rendszeres aerob típusú mozgás – futás, görkorcsolyázás, biciklizés – javítja a vérkeringésünket, ami a hallásunkra is kihat. A jobb vérellátás következtében ugyanis a szőrsejtjeink bőségessé válik az oxigénellátása, így megfelelően el tudják látni ingerületet továbbvivő munkájukat.
Fülzúgás
Jelenleg 300-500 ezer magyar szenved fülzúgással a Magyar Tinnitus Egyesület becslései szerint, és a nagy részük nincs tisztában azzal, hogyan tudna változtatni az állapotán. Sokan beletörődnek abba, hogy együtt kell élniük az állandó csengéssel, pedig, ha időben lépünk, a fülzúgás kellemetlen tüneteit enyhíthetjük, akár meg is szüntethetjük.
Forrás: DrJockers
Mi az a fülzúgás?
Régebben, amikor a tudomány még nem ismerte olyan jól a fülzúgást, volt az érintettek között olyan, aki kétségbeesetten kérte az orvosát, hogy vágathassa el a hallóidegeit. Annyira kétségbeesettek voltak a fejükben szűnni nem akaró, állandóan csengő, zúgó hangtól, hogy még a siketséget is bevállalták volna a csendért. A műtét után a hangok eltűntek, a zúgás azonban maradt.
A fülzúgás ugyanis nincs összefüggésben a hallással.
A fülzúgás olyan hangérzet a fülünkben vagy a fejünkben, ami külső hanginger nélkül jön létre.
Ez a hang lehet pulzáló, sistergő, sípoló, esetleg búgó, de akár kattogó is.
Hogyan jön létre?
Agyunk tele van szinapszisokkal, idegi átkapcsolási helyekkel, ahol az ingerületek eljutnak a külvilágból agyunk különböző területeire. Csak a fülünktől az agyunkban lévő hallóközpontig 15 ilyen szinapszis van, ahol kialakulhat a fülzúgás. A tudomány már bebizonyította, hogy ha egy ingerület túl erős, és hosszabb ideig is fennáll, azután is fennmaradhat az általa kiváltott érzet, ha az inger már megszűnt.
Forrás: Corbis
Ez történik a zajártalom okozta fülzúgásnál is. Túl erős hangingert kap a fülünk – például koncerten -, ami olyan erősen megrezegteti a szőrsejteket, hogy megsérülnek, akár el is törhetnek. A szőrsejtek tövében lévő szenzorok azonban ilyenkor sem kapcsolnak ki, hanem halk, állandó jelet továbbítanak az agy felé, anélkül, hogy bármilyen hangforrást érzékelnének. Így jön létre a fülcsengés.
Szerencsésebb esetben a szőrsejtek regenerálódnak, és ismét csak akkor közvetítenek hangokat az agyunk felé, ha hallanak is valamit. Ám a fülcsengés öngerjesztő folyamattá, azaz krónikussá is válhat, ami jelentősen megkeseríti a hétköznapokat. A zajártalom okozta fülzúgást különösen fontos időben kezelni, nehogy maradandó halláskárosodássá fokozódjon.
Mi állhat még a fülzúgás mögött?
Sokan tévesen betegségként tartják számon a fülzúgást, holott valójában valaminek a tüneteként jelenik meg. Ezért fontos, hogy a kezelés meghatározása előtt sor kerüljön egy alapos, teljes körű kivizsgálásra, hogy kiderüljön, minek a következménye a fülzúgás.
A szubjektív tinnitus (mások számára nem érzékelhető zúgás a fülben) mögött rengeteg kiváltó ok lehet:
Láthatóan sok lehetőséget kell kizárni, így ne lepődjünk meg, ha fül-orr-gégész szakorvosunk és az audiológusunk több vizsgálatot is elvégez vagy kéri tőlünk korábbi vizsgálatok eredményeit. Általában a következő vizsgálatokra lehet szükségég:
A terápia függ attól, hogy mi okozza a fülzúgást, és mióta része a mindennapjainknak. Ettől függően különféle, kombinált kezeléseket kaphatunk, melynek részei a gyógyszerek, a relaxációs gyakorlatok és a technikai eszközök.
Forrás: DrJockers
Gyógyszeres kezelések
Az eredményektől függően kaphatunk értágító, keringésszabályozó gyógyszereket és a hangulatjavító, feszültségoldó készítményeket is. Ezek mellett fontos, hogy az immunrendszerünket erősítsük, és alacsonyan tartsuk a stresszt a szervezetünkben. Ebben segítenek a vitaminok, például a C-vitamin, E-vitamin, cink, szelén vagy a béta-karotin.
Fontos a nyugalom és a belső csend
Mivel a fülzúgás az agyunkban jön létre, ezért kulcsfontosságú, hogy az agy feszültségét csökkentsük. Ezt relaxációs gyakorlatokkal és technikai eszközökkel is elérhetjük.
Érdemes elsajátítanunk az autogén tréninget, az agykontrollt, de nagy segítség lehet a hangterápia vagy a zeneterápia is.
Tévhit, hogy a csend segít!
Mivel egy hangtól szenvedünk, azt hihetjük, hogy jobban fogjuk érezni magunkat, ha a környezetünket elcsendesítjük. Ez azonban éppen ellenkezőleg, felerősíti a fejünkben hallott hangot. Inkább tereljük el a figyelmünket róla, nyomjuk el a fülzúgásunkat valamilyen háttérzajjal: hallgassunk zenét, menjen a háttérben a TV miközben tevékenykedünk.
A fülzúgást csökkentő készülékek is hatékonyak
A noiserek pici, fülbe vagy fül mögé helyezhető készülékek, amelyek az agy számára kellemes hangot hallatnak. Ez segíti elfelejteni az agyunknak a tinnitust. Ez a készülék nem zavarja a hallást, és alvás közben is viselhető, így segít, hogy kipihenten keljünk fel reggel.
Forrás: HAC
Léteznek többprogramos kombikészülékek is, amelyek a fülzúgást és a halláscsökkenést is képesek egyszerre kezelni, így hallássérültként is használhatjuk ezeket a készülékeket a fülzúgás kezelésére.
Hasznos segítség még az egyes készülékekben és telefonokban fellelhető Tinnitus program, amely bekapcsolásával relaxáló, nyugtató hangterápiában lehet részünk, ami segít a hétköznapi stressz feloldásában is.